Nem írok sokat,nem is lehet…
tenger,színek,fények,felhők,levegő,szél,
napsütés,csend,nyugalom… Sok szép helyen jártam már, de ez örök kedvenc marad.
Beszéljenek a képek…
Ha kíváncsi vagy a belsejére,a másik blogomon megnézheted, katt ide:
Egy világítótoronyról álmodtam
Bármikor csomagolnék és mennék vissza…
A Facebook-on is megtalálsz:
Tudtuk,mesélte a tesóm,hogy ez nagyon varázslatos,különleges hely lesz.
De számomra minden képzeletet felülmúlt.
Az autót leraktuk a parkolóba és elindultunk az úton…már ez is élményszámba ment…
Lankás,dimbes-dombos,vadvirágokkal benőtt mezők között vezetett az utunk.
A szélirány egész egyértelmű 🙂 .Most alig fújdogált,ez a ‘frizura’ már beállt állandóra a fáknál.
Ahogy közeledtünk,a zöldet egyre inkább felváltotta a homok,temérdek homok és a szél is erősödött.
Amint felértünk a homokdűne tetejére elénk tárult a félelmetes és egyben gyönyörű meredek,szakadékokon túli végeláthatatlan tenger,fehér habos hullámaival.
Miután kigyönyörködtük magunkat előkaptuk a szélsárkányunkat(amit egyáltalán nem volt könnyű kordában tartani az itteni szelek mellett)…
Persze a toronyba is felmentünk.
A torony tetején egy különös prizmát találtunk,ami visszatükrözte a tengert és a környék homokdűnéit,na és a fényképezkedő turistákat is 🙂 …
A lépcsőn leérve egy kis nyílást vettem észre a torony közepén,mivel semmiféle kiírást nem volt,kíváncsiságtól vezetve beléptem…nem hittem a szememnek…felnézem és egy óriás kaleidoszkópban találtam magam.
Semmi információ nem volt a helyszínen erről…igazából csak találgattunk…
aztán hazaérve nehezen,de leltünk egy rövid leírást erről,’kaleidoszkóp projekt’elnevezéssel.
A torony nemrég felújításon esett át,annyiban hogy a belsejébe egy vaslétra került ill. belehelyezték asok-sok tükröt,amivel egy óriás kaleidoszkóppá alakult a torony,fent a prizma-ami elforgatható-visszatükrözi az ég és a tenger fényeit,színeit.
Hihetetlen volt számomra!
Csúnya viharfelhők tűntek fel az égen,így visszaindultunk…fel az eső kabát és nadrág(nagyon sokszor tett jó szolgálatot)…szakadó eső kb.5percig…aztán majdhogy nem napsütés…vissza-vissza néztünk még az útról…legelésző barikák…csönd,béke,nyugalom…
Bármikor visszamennék!
A torony 1900-ban kezdte meg a működését,ekkor 200 méterre volt a tengertől(kép forrása ITT)
A partszakasz eróziója miatt a toronynak kb.7évet jósolnak még és beledől a tengerbe.
Mostani távolság(kép forrása ITT)
Próbálták megmenteni a tornyot és a partszakaszt,de kudarcot vallott minden próbálkozás.
A torony mellett álló épületeket(múzeum és kávézó)betemette a homok,
a rettentő súly alatt összeomlottak,le kellett,hogy bontsák ezeket.
Feladták nemrégiben a küzdelmet,a természet győzött.
Örülök és hálás vagyok,hogy láttam,érezhettem,ezt a csodát!
Köszönöm,hogy benéztél hozzám!
A facebook-on is megtalálsz:
https://www.facebook.com/pitypangfoto/
Az első torony,amit meglátogattunk Dánia legészakibb csücskében,Skagenben található.A város ,arról a földnyelvről kapta a nevét,amely az Északi tenger és a Balti tenger közé nyúlik be.Varázslatos és félelmetes is egyben,ahogy a két tenger összetalálkozik.
Az utunk óriási homokdűnék megmászásával kezdődött.
A dombtetőről egyik irányban a keszekusza fűszálak,vadvirágok között,kikandikált a szépséges torony.
A másik irányban pedig a felhők alatt hosszasan benyúló földnyelv,amit balról a haragos,sötétkék Északi tenger hullámai nyaldosnak,jobbról pedig a zöldes színű,lágyabb Balti tenger koptat.
Szinte percről percre változtak a színek,a fények,a felhők…kaptuk az arcunkba a sós tengeri szelet…
és meg is áztunk közben,majd leégtünk a napon.
Felejthetetlen…!
A felső sötétebb sáv az Északi tenger,a közelebbi zöldes színűek pedig a Balti tenger hullámai.
Ilyen traktor vontatta utánfutóval is ki lehetett menni a földnyelvre.
A torony és én.Köszi tesómnak a fotóért!
Néhány tudományosabb információ a toronyról:
Forrás:Rebecca’s Baazar(Most találtam ezt az oldalt..szuper kis írások Dániáról és csodás kiegészítők lelőhelye is.Érdemes megnézni!)
‘A Skagen Fyr, melyet a szürke torony néven is illetnek, Skagen városától 4 km-re található északkeleti irányban, Jütland északi pontján. Az építmény Niels Sigfred Nebelong építész tervei alapján valósult meg és 1858. november 1-én helyezték üzembe.
Dánia első téglaépítésű világítótornyát, a fehér tornyot (Det Hvide Fyr) Philip de Lange tervezte és 1747-ben készült el. A 46 méter magas Skagen világítótorony a fehér tornyot helyettesíti: impozáns, nyers téglából épült a torony, a tetején található a lámpa, melyhez egy csigalépcső vezet. A toronyhoz csatolt, kétemeletes gondnoki épület élénk sárga színt kapott. Építése idején a torony a Skagen Odde félszigetnek a közepén helyezkedett el, de sajnos az idők folyamán az erős parti erózió már sokkal közelebb hozta a Kattegat tengert délkeleti irányból.
A 2 tonnás forgó fényforrás higanyoszlopon nyugszik. Eredetileg paraffin lámpát alkalmaztak, melyet először 1000 wattos, majd a későbbiek során 1500 wattos fényforrásra cseréltek le. Ma már egy 400 watt erejű nátrium lámpa helyettesíti a régit és minden negyedik másodpercben felvillan és 37 km-es távolságban is érzékelhető.
1952-ig a Skagen Fyr állt az élen, ami magasságát illeti. Azonban a Bornholm szigeten álló Dueodde világítótorony egy méterrel magasabb.
2016 folyamán a Skagen világítótorony nemzetközi ornitológiai megfigyelő központtá válik, hiszen Skagen és a Grenen vidéke vándormadarak és sasok kedvelt helye, így tökéletes a megfigyelésükre.’
Köszönöm,hogy benéztél hozzám!
A Facebook-on is megtalálsz:
https://www.facebook.com/pitypangfoto/
