Minden részletes információt megtaláltok a hely honlapján, itt:
Én csupán néhány képet hoztam ízelítőnek…ha egy jó kis kirándulásra vágytok…és tobzódni szeretnétek az őszi színekben…tökéletes úti cél…
Irány Vácrátót!
Köszönöm, hogy benéztél hozzám!
A facebookon is megtalálsz,itt:
https://www.facebook.com/pitypangfoto/
…és az instagramon is:
https://www.instagram.com/pitypangfoto/
Már volt nagyobb hó is az idén…de valahogy mindig lecsúsztam róla…Ma is épp,hogy elkaptam…mire a térre értem már az ágakról leolvadt…de meseváros hóval…hó nélkül is gyönyörű…
Wekerletelep télen…
Köszönöm,hogy benéztél hozzám!
A fb.on is megtalálsz:
Nem írok sokat,nem is lehet…
tenger,színek,fények,felhők,levegő,szél,
napsütés,csend,nyugalom… Sok szép helyen jártam már, de ez örök kedvenc marad.
Beszéljenek a képek…
Ha kíváncsi vagy a belsejére,a másik blogomon megnézheted, katt ide:
Egy világítótoronyról álmodtam
Bármikor csomagolnék és mennék vissza…
A Facebook-on is megtalálsz:
Toszkánát senkinek sem kell bemutatni…ki így,ki úgy,de már hallott róla,tudja merre van…sőt még látja is maga előtt…Igen,eddig én is így voltam…de most végre igazából, valójában ‘érezhettem’…
Olíva fák alatt sétálhattunk,szőlős dombokat másztunk meg,cédrus magot szedhettünk,réges-régi tereken kószálhattunk,hosszú lépcsősorokon kaptattunk fel,sikátorokban hűsölhettünk,nagyon öreg pincében járhattunk és csak úgy simán csodálhattuk a Toszkán tájat…aranyló búzamezőket,szabályos szőlősorokat,égnek meredő,kihegyezett cédrus ‘útjelzőket’,olíva fák rengetegét,és közöttük egy-egy kis gazdaságot vagy épp csodás kúriát,villát…
Nem tudnám megunni…
Köszönöm,hogy benéztél hozzám!
A fb.on is megtalálsz:
https://www.facebook.com/pitypangfoto/
Az olasz tengerpartról első hallásra mindenkinek a végeláthatatlan homokos,napernyős,tömeg strandos partok jutnak eszébe…Pedig vannak óriási hegyei,sziklái…csak kicsit messzebb kell menni érte…egészen a csizmaszár túloldaláig…
A kiszemelt úti célunk egyike volt Liguria,amely egy hosszú,keskeny tengerparti régió,Olaszország észak-nyugati részén,Toszkánától egészen a Francia határig nyúlik…a Ligur-tenger és a Tengeri-Alpok és az Appeninek között.
A fő cél pedig Cinque Terre falvainak bebarangolása.
Szállásunk Sestri Levantéban,fenn a hegyen egy gyönyörű,panorámás kempingben volt.
Maga a városka is lenyűgöző,érdemes megnézni.
Színes,díszes,festett,spalettás házai,sikátorai csodaszépek.
Néhány fotó…
A kempingből a kilátás:
Sestri Levante egyik híres öblében fürödtünk,a házak egészen közel a tengerhez,szinte az az érzésed,hogy az ablakon kinyúlva kezedet belelógathatod a vízbe.
Olaszosan zajlott itt is az élet…helyi bácsikák,nénikék az árnyékban olaszos temperamentummal beszélték meg a világ nagy dolgait,a hőségtől tikkadt túristák kóvályogva keresgélték az aktuális látnivalót,és volt,aki csak a sós vízre vágyott…mi is…
Baia del Silenzio,a Csend öble:
A Cinque Terre kis falvait érdemes vonattal vagy hajóval megközelíteni…mindkettőt használtuk.
Az öt faluból,kettő bebarangolását(Riomaggiore,Vernazza) tűztük ki célul,tekintettel a nagy hőségre és a két gyerekre…inkább megtoldottuk egy kis helyi fürdőzéssel.
Riomaggiore-ba vonattal érkeztünk(nagyon kényelmes új,három szintes,légkondis hiper-szuper vonatok közlekednek ezen a szakaszon)…az első tömeg sokk után nagy levegőt vettünk…kivártuk míg a turistacsoportok elkígyóznak előlünk és nekivágtunk a hegyoldalnak…nyüzsgő,lüktető,színes sétálóutcán mentünk végig és le-le tértünk a fő csapásvonalról…
…érdemes,mert itt csak néhány bóklászó turistával találkoztunk…Felmentünk egészen a falu tetejére,ahonnét csodaszép látvány tárult elénk…
A lányok örömére egy játszótér is útba esett…hát ilyen fullpanorámás csúszdán még tuti nem csúsztak 😀 !
Majd lejjebb ereszkedtünk a pici kikötő/öböl fölé…ámulatba ejtő,vibráló színek és a tenger hullámainak csapódása…hát elidőztünk egy teraszon hűs limonádét kortyolva…
Hajóval indultunk tovább Vernazzába.
Fantasztikus látvány volt a tengerről nézve a kis falvak látképe,a sziklák között megbúvó színes kis házakkal.
Vernazzában kikötve hatalmas sziklák lábánál találtuk magunkat,felfelé szinte a semmire építve kis teraszok és itt is színes forgatag…élénk színek,vibráló hangulat,és a lüktető olaszos temperamentum mindenhol.
Fagyival kezdtük,majd pizzával folytattuk…kis séta..gyönyörködés..majd csobbanás a kis falu strandján.
Vonattal utaztunk vissza Sestri Levante-ba.
Ha ide készülsz utazni,sok hasznos információt találsz itt:
A következő rész Toszkán tájakról fog szólni…
Köszönöm,hogy velem tartottál…a fb.on is megtalálsz:
https://www.facebook.com/pitypangfoto/
Séta a legjobb barátnőmmel,Mariannal…
szépséges kismama,a 9. hónapba lépve,harmadik gyermekét várja…
Persze,néhány fotó is készült 🙂 …
Köszönöm,hogy benéztél hozzám!
A fb.on is megtalálsz:
Már rég volt,11éve,tavasszal…
most találtam meg ezeket a képeket,egy automata géppel készültek.
Ilyennek láttam Rómát és Firenzét 2006-ban.
Köszönöm,hogy velem tartottál!
A fb.on is megtalálsz:
Eső után októberben…
Köszönöm,hogy benéztél hozzám!
A fb.on is megtalálsz:
Szeretem a valószerűtlen helyeket.
A maga valószerűtlenségében valahogy mégis természetes a templomtorony látványa a kukorica föld kellős közepén.
Valahogy összetartozóknak érzem…templom,föld,termés,napfény,jó levegő,csend…
Olyan sok minden jutott eszébe ezen a helyen állva…
A föld,amit a nagyszülők még igencsak használtak,bő terméssel jutalmazva a törődést…
Végeláthatatlan kukorica föld a ház végében,amit még bizony kapával kapáltunk és ősszel,kicsit fagyos kézzel törtünk…nevetve,jókedvvel,kicsi-nagy,öreg-fiatal együtt és utána a jó kis paprikás krumpli pogácsával…
sok-sok történettel,beszélgetéssel.
Gyerekként és fiatal lányként is nagy élmény volt…és milyen jó is volna újra…
Még épp’elcsíptük a lemenő napot…
Egy kis tudományos írás is a Pusztatoronyról.
Forrás:ITT
Somogyvámos határában, a gabonatáblák között középkori templomrom emelkedik. A helyiek büszkesége nyolcszáz éve védelmet jelentett, mára látványosság.
Régészeti feltárások alapján a Pusztatorony valószínűleg a 12. században épült késő román, kora gótikus stílusban. Jellegzetes, négyszögből nyolcszögbe formálódó tornya azóta rendíthetetlen, de állnak még a templom nyugati falai és félköríves szentélye is. A különleges formájú torony nem csak a harang zúgását segítette a település minden szegletébe eljuttatni, de távolra néző, lőrésszerű ablakaiból kikémlelhető volt a portyázó hordák közeledte, és az egyhajós vaskos, tömör építményben a helyiek oltalmat lelhettek a támadások idejére. Körülötte egykor falu állhatott, mára gabonatáblák veszik körül, ameddig a szem ellát.
A település polgármestere büszke: „A torony 2011-ben kapta a Somogyország Kincse elismerést, aminek azért is örültünk, mert már régóta ez a település jelképe.” Dékányné Károly Marianna az állagmegóvásról elmondta: „A torony védett, ezért érdemben csak a Megyei Műemlékvédelmi Hatóság tehet érte. Amiért viszont mi felelünk, az az odavezető út, valamint környezetének rendben tartása. Ez sem egyszerű feladat, hiszen óriási földterületen található, ami ráadásul egyelőre magánkézben van. Állapotát leginkább az időjárás viszontagságai veszélyeztetik.”
A helyiek óvják, nagy becsben tartják jelképüket, gyakoriak itt az összejövetelek, falunapok, szervezett túrák, de volt már itt esküvő, koncert, s nem ritkán misét is celebrálnak a rom falai között.
Köszönöm,hogy benéztél hozzám!
A Fb.on is megtalálsz:
https://www.facebook.com/pitypangfoto/
Aki házas,annak nyilván ismerős érzés az esküvő előtti para…
…ugye jó idő lesz,ugye minden rendben lesz a ruhával,a kajával,a helyszínnel,a rokonokkal,a barátokkal,ugye senkit nem hagytunk ki a meghívásból(óóódehogyisnemezpárévmúlvaderülki),a cd bekerül a lejátszóba bevonulás előtt,a virágok nem hervadnak szanaszéjjel,a vőfély a helyzet magaslatán lesz mindvégig(áááasütistálapadlónvégzi),ugye befér mindenki a piciny templomba,ugye senki sem ül ittasan majd autóba és hagyja el a rendszámtábláját a rendőrök orra előtt,és ugye a töltött káposzta is elég lesz mindenkinek hajnalban…
és még sorolhatnám…miután az ember agyán végigzakatolnak ezek a csöppet sem lényeges kérdések…próbál lazítani,kikapcsolni egy kicsit…
Mi anno,10éve elszöktünk az esküvő előtt,5 napra Dubrovnikba.
Csodákat láttunk!
Akkor még nem volt csak egy automata fényképezőnk,na de azért azzal is fotóztunk ám!
10éve Dubrovnikból…
Szökj el bátran az esküvőd előtt egy kicsit,érdemes 😉 !
Nem tudom megunni a girbe-gurba utcácskákat,a kő falakat,a kopott spalettákat…
Olyan jó rátalálni egy piciny falura,ahol nincs tömeg…
…ahol a helyi bácsik lassan kortyolva,kártyázva isszák a délutáni fröccsüket…
a nénik az utcán söprögetve pletykálnak…
lusta macskák nyúlnak végig a hűs kőkerítésen…
Van még ilyen…
Bale faluban kószáltunk…
és még néhány kép a környékről…
Köszönöm,hogy benéztél hozzám!
A fb.-on is megtalálsz:
https://www.facebook.com/pitypangfoto/
Óriási homokdűnék,rajta valami pampafűféle…
ha megmászod ,csoda látvány tárul eléd…
ha homokos part,akkor ilyen legyen…békés,csendes,üres,végeláthatatlan…csak a miénk….Dánia a Balti tenger felől.
Köszönöm,hogy benéztél hozzám!
A facebook-on is megtalálsz:
https://www.facebook.com/pitypangfoto/
Mesés halászfalu az Északi tenger partján…
Közel a Rubjerg Knude világítótoronyhoz.
Találomra kanyarodtunk erre…és mikor elénk tárult a homokdűnékre épült kicsiny falu,szebbnél szebb házaival és a vad tenger a folyamatosan hömpölygő és változó felhőkkel…csak álltam egy helyben,hogy ilyen nincs is…
Szeretem az ilyen helyeket,elvarázsol,feltölt,maximálisan kikapcsol,inspirál és még sorolhatnám…
A partra kihúzott kis hajók és a fehér parti bungallók csak ráadás volt.
Meséljenek a képek!
Köszönöm,hogy benéztél hozzám!
A facebook-on is megtalálsz:
Tudtuk,mesélte a tesóm,hogy ez nagyon varázslatos,különleges hely lesz.
De számomra minden képzeletet felülmúlt.
Az autót leraktuk a parkolóba és elindultunk az úton…már ez is élményszámba ment…
Lankás,dimbes-dombos,vadvirágokkal benőtt mezők között vezetett az utunk.
A szélirány egész egyértelmű 🙂 .Most alig fújdogált,ez a ‘frizura’ már beállt állandóra a fáknál.
Ahogy közeledtünk,a zöldet egyre inkább felváltotta a homok,temérdek homok és a szél is erősödött.
Amint felértünk a homokdűne tetejére elénk tárult a félelmetes és egyben gyönyörű meredek,szakadékokon túli végeláthatatlan tenger,fehér habos hullámaival.
Miután kigyönyörködtük magunkat előkaptuk a szélsárkányunkat(amit egyáltalán nem volt könnyű kordában tartani az itteni szelek mellett)…
Persze a toronyba is felmentünk.
A torony tetején egy különös prizmát találtunk,ami visszatükrözte a tengert és a környék homokdűnéit,na és a fényképezkedő turistákat is 🙂 …
A lépcsőn leérve egy kis nyílást vettem észre a torony közepén,mivel semmiféle kiírást nem volt,kíváncsiságtól vezetve beléptem…nem hittem a szememnek…felnézem és egy óriás kaleidoszkópban találtam magam.
Semmi információ nem volt a helyszínen erről…igazából csak találgattunk…
aztán hazaérve nehezen,de leltünk egy rövid leírást erről,’kaleidoszkóp projekt’elnevezéssel.
A torony nemrég felújításon esett át,annyiban hogy a belsejébe egy vaslétra került ill. belehelyezték asok-sok tükröt,amivel egy óriás kaleidoszkóppá alakult a torony,fent a prizma-ami elforgatható-visszatükrözi az ég és a tenger fényeit,színeit.
Hihetetlen volt számomra!
Csúnya viharfelhők tűntek fel az égen,így visszaindultunk…fel az eső kabát és nadrág(nagyon sokszor tett jó szolgálatot)…szakadó eső kb.5percig…aztán majdhogy nem napsütés…vissza-vissza néztünk még az útról…legelésző barikák…csönd,béke,nyugalom…
Bármikor visszamennék!
A torony 1900-ban kezdte meg a működését,ekkor 200 méterre volt a tengertől(kép forrása ITT)
A partszakasz eróziója miatt a toronynak kb.7évet jósolnak még és beledől a tengerbe.
Mostani távolság(kép forrása ITT)
Próbálták megmenteni a tornyot és a partszakaszt,de kudarcot vallott minden próbálkozás.
A torony mellett álló épületeket(múzeum és kávézó)betemette a homok,
a rettentő súly alatt összeomlottak,le kellett,hogy bontsák ezeket.
Feladták nemrégiben a küzdelmet,a természet győzött.
Örülök és hálás vagyok,hogy láttam,érezhettem,ezt a csodát!
Köszönöm,hogy benéztél hozzám!
A facebook-on is megtalálsz:
https://www.facebook.com/pitypangfoto/
Az első torony,amit meglátogattunk Dánia legészakibb csücskében,Skagenben található.A város ,arról a földnyelvről kapta a nevét,amely az Északi tenger és a Balti tenger közé nyúlik be.Varázslatos és félelmetes is egyben,ahogy a két tenger összetalálkozik.
Az utunk óriási homokdűnék megmászásával kezdődött.
A dombtetőről egyik irányban a keszekusza fűszálak,vadvirágok között,kikandikált a szépséges torony.
A másik irányban pedig a felhők alatt hosszasan benyúló földnyelv,amit balról a haragos,sötétkék Északi tenger hullámai nyaldosnak,jobbról pedig a zöldes színű,lágyabb Balti tenger koptat.
Szinte percről percre változtak a színek,a fények,a felhők…kaptuk az arcunkba a sós tengeri szelet…
és meg is áztunk közben,majd leégtünk a napon.
Felejthetetlen…!
A felső sötétebb sáv az Északi tenger,a közelebbi zöldes színűek pedig a Balti tenger hullámai.
Ilyen traktor vontatta utánfutóval is ki lehetett menni a földnyelvre.
A torony és én.Köszi tesómnak a fotóért!
Néhány tudományosabb információ a toronyról:
Forrás:Rebecca’s Baazar(Most találtam ezt az oldalt..szuper kis írások Dániáról és csodás kiegészítők lelőhelye is.Érdemes megnézni!)
‘A Skagen Fyr, melyet a szürke torony néven is illetnek, Skagen városától 4 km-re található északkeleti irányban, Jütland északi pontján. Az építmény Niels Sigfred Nebelong építész tervei alapján valósult meg és 1858. november 1-én helyezték üzembe.
Dánia első téglaépítésű világítótornyát, a fehér tornyot (Det Hvide Fyr) Philip de Lange tervezte és 1747-ben készült el. A 46 méter magas Skagen világítótorony a fehér tornyot helyettesíti: impozáns, nyers téglából épült a torony, a tetején található a lámpa, melyhez egy csigalépcső vezet. A toronyhoz csatolt, kétemeletes gondnoki épület élénk sárga színt kapott. Építése idején a torony a Skagen Odde félszigetnek a közepén helyezkedett el, de sajnos az idők folyamán az erős parti erózió már sokkal közelebb hozta a Kattegat tengert délkeleti irányból.
A 2 tonnás forgó fényforrás higanyoszlopon nyugszik. Eredetileg paraffin lámpát alkalmaztak, melyet először 1000 wattos, majd a későbbiek során 1500 wattos fényforrásra cseréltek le. Ma már egy 400 watt erejű nátrium lámpa helyettesíti a régit és minden negyedik másodpercben felvillan és 37 km-es távolságban is érzékelhető.
1952-ig a Skagen Fyr állt az élen, ami magasságát illeti. Azonban a Bornholm szigeten álló Dueodde világítótorony egy méterrel magasabb.
2016 folyamán a Skagen világítótorony nemzetközi ornitológiai megfigyelő központtá válik, hiszen Skagen és a Grenen vidéke vándormadarak és sasok kedvelt helye, így tökéletes a megfigyelésükre.’
Köszönöm,hogy benéztél hozzám!
A Facebook-on is megtalálsz:
https://www.facebook.com/pitypangfoto/
Későn este érkeztünk a szállásunkra,egy utcás falucska,tanyákkal,gazdaságokkal,szép kis portákkal.
Érzetre igaz délután ötnek tűnt,mert még nagyon világos volt.
Szent Iván éjjele volt éppen,az nap.
Miután a gyerekeket elaltattuk(kb.5perc jelen körülmények között) és öcsém személyében biztos kezekben tudtuk Őket….útnak indultunk kb.23h-kor sétálni…
Az eső utáni táj fantasztikus látványt nyújtott,hihetetlen,felejthetetlen…és igen ilyen világos volt még este tizenegykor is…
A helyiek nagy-nagy tüzeket gyújtanak Szent Iván éjjelén,hogy elűzzék a sötétséget.
Dánia fekvésének köszönhetően,ez igazándiból jól sikerült a nyári időszakban,hiszen még az éjszaka közepén is világosan dereng az ég alja 🙂 .
Folytatás következik!
Köszönöm,hogy benéztél hozzám!
A facebook-on is megtalálsz:
https://www.facebook.com/pitypangfoto/
Már rég terveztük,hogy megnézzük a monostori erődöt.
Komáromban elhelyezkedő,’láthatatlan erőd’ történelme régmúlt időkre nyúlik vissza.
Aki kíváncsi,elolvashatja,de látni még izgalmasabb…
hoztam néhány fotót,persze nem csak ezeken keresztül,hanem élőben…végigsétálni a végeláthatatlan folyosókon,kazamatákon…
hihetetlen…
Forrás:http://www.erod.hu/erodrendszer/az-erodrendszer-toertenete
Tehát a történelméről:
‘Komárom a Csallóköz, a Komárom-Esztergomi-síkság és a Mátyusföld találkozási pontján, a Duna két partján épült település. Bal parti része Komarno /Észak-Komárom/ Szlovákia része, a jobb parti, kisebb része Magyarország területén fekszik.
Komárom előnyös közlekedés-földrajzi helyzete folytán már a régmúltban is jelentős gazdasági és kulturális szerepet töltött be. Régészeti feltárások bizonysága szerint a ma Dél-Komáromhoz tartozó Szőny területén kelta település volt, jelentős kereskedelmi forgalommal. Stratégiai jelentőségű központtá a Római Birodalom terjeszkedése kapcsán létrejövő Pannónia provincia fennállása alatt vált. A birodalom dunai határa, a “limes romanus” mentén kiépülő Brigetio a provincia egyik legjelentősebb települése volt az I-IV. században. Neve is kelta eredetű; várat, erődöt jelent. A település védelmét kezdetben fa-föld védmű biztosította, melyet a II. században hatalmas kőfallal körülvett erődítés váltott fel, amit 4000-6000 fős légió védett. Brigetioval szemben a Duna bal partjának megerősítése is szükségessé vált, elsődlegesen a Vág menti kereskedelmi vonal biztosítására, és az északi irányból várható támadások megállítására. Kezdetben itt is elsőként fa-föld erődöt, majd a későbbiek folyamán Celemantia néven kőfallal körülvett tábort építettek, melyet a Brigetióban állomásozó légió egyik cohorsa, 500-600 fő védett.
A Római Birodalom bukása után, az V. században avar törzsek foglalták el a volt római települést, őket a honfoglaló magyarok váltották fel a X. század elején. A magyarok vezére, Árpád, Komárom térségét Ketelnek adta, akinek fia, Alaptolma erős földvárat épített a Duna és a Vág összefolyásánál.
Komárom később az István király által alapított Komárom vármegye székhelye lett. Felette hol királyok, hol egyes főurak rendelkeztek. A tatárjárás után IV. Béla király uralkodása idején, 1265-ben a földvárat kővár váltotta fel, majd a XV. században, Mátyás király alatt Komárom kereskedelmi, gazdasági és katonai központtá fejlődött. A mohácsi csatavesztés után a vár a Habsburgok birtokába került. A Török Birodalom terjeszkedése során 1541-ben Buda török kézre került, ezért I. Ferdinánd Bécs védelme érdekében elrendelte Komárom várának megerősítését. Az ún. Öregvár tervét 1550 körül az olasz Pietro Terbosco készítette el. A vár komoly erősségnek számított a törökök elleni végvárrendszerben. 1585-ben a Vág és a Duna túlsó partjára történő átkelés biztosítására egy-egy cölöp hídfőerődöt építettek.
Az Öregvár igazi próbatétele az 1594-es török ostrom volt, amikor is Szinan nagyvezér százezer fős seregével Tata, majd Győr elfoglalása után Komárom ellen fordult. A várvédők hősies ellenállásának köszönhetően Komárom nem került török kézre. 1663-ban a bécsi udvar újabb erődítések építését rendelte el, melynek során az Öregvár nyugati, város felőli részét koronaművel, az ötszögű Újvárral erődítették.
Az 1673-ban elkészült Újvár a legkorszerűbb olasz és francia erődítési elvek figyelembevételével épült fel. Az Újvár megépítésével párhuzamosan újjáépítették és megerősítették a Vág és a Duna jobb partján korábban épített hídfő erődöket, például a Szent Péter palánkot.
Az 1682. évi nagy árvíz jelentős károkat okozott az erődítményben. A törökök kiűzését követően Komárom katonai jelentőségét ideiglenesen elvesztette, megszűnt végvár lenni, és ennek következtében kevesebbet áldoztak fönntartására is. A bajt tovább tetézte az 1763-as, de különösen az 1783-as földrengés, mely hatalmas károkat okozott nemcsak a városban, hanem az erődítményben is.
A vár és az erődrendszer szempontjából az újjászületést a napóleoni háborúk jelentették. Napóleon sikeres hadjáratai során 1809-ben a császárvárost, Bécset is elfoglalták. I. Ferenc császár udvartartásával Komáromban talált menedéket, melyet előzőleg nagy sietve megerősítettek. A császár itt határozta el, hogy Komáromot a birodalom legerősebb katonai erődrendszerévé kell kiépíteni, alkalmassá kell tenni egy 200 000 fős véderő befogadására. Az erődrendszer ilyen irányú megépítését Marquis Chasteler táborszernagy vezette hadmérnöki gárda tervei alapján kezdték meg. A terv tartalmazta a Duna jobb partjának erődítési elképzeléseit is. A már meglévő jobb parti hídfőerőd a “Csillagerőd”, a korábbi Szent Péter palánk, mellé két másik erődöt is terveztek építeni. Egyet a koppánymonostori Homokhegyen, egyet pedig a Nagyigmánd felé vezető út mellett, Komárom déli kijáratához. Az 1827 és 1839 között folytatott építkezések során korszerűsítették az Öreg- és Újvárat, megkezdték a várost nyugatról védő Nádor-vonal kiépítését. Az építés folyamatát osztrák részről az 1848-49-es szabadságharc eseményei szakították meg.
A vár magyar kézre kerülésével, annak első parancsnoka Majtényi István alezredes azonnal hozzálátott a vár megerősítéséhez és a város védelmének megszervezéséhez. Majtényit Török Ignác mérnökkari alezredes váltotta, aki a 12 000-es védősereggel hősiesen ellenállt a várat ostromló osztrák túlerőnek. A több mint egy hónapig tartó ostromnak -1849 márciusában-áprilisában- a magyar honvédsereg sikeres áprilisi hadjárata vetett véget. A Guyon Richárd tábornok vezette felmentő csapat Győr irányába űzte el az osztrák főerőket. A vár új parancsnoka Klapka György tábornok lett, aki május 28-án adta parancsba egy kazamatákkal ellátott erőd építését az osztrákok által már korábban kiszemelt helyen, a Homokhegyen. Az építkezés során az eredetileg négy saroktornyos, 1000 katona befogadására alkalmas erődítménynek csupán az Ács település fele néző tornya készült el. Ha a tervek megvalósításához elegendő idő lett volna, úgy a sáncban elhelyezett lövegek tüzükkel lezárhatták volna a Bécs felől vezető utat, tűz alatt tarthatták volna a Nádor-vonal előterét és megközelíthetetlenné tették volna a Dunát. A bécsi út lezárására két védművet is kialakítottak és megépítésre került az igmándi sánc is. A nagy erőkkel folytatott erődítési munkálatokat az egyre gyakoribbá vált osztrák ágyúzások miatt meg kellett szakítani. Komárom térségében júliusban kétszer is megütközött a magyar és az osztrák fősereg, döntő siker nélkül. Az erősödő osztrák támadások sikeres előrenyomulást eredményeztek, és a magyar csapatok visszavonulva a Tiszánál próbálták megállítani a támadókat. Komáromban a Klapka vezette 18 200 fős védősereg, több mint 300 ágyúval magára maradva felkészült a város és az erőd védelmére. Az osztrákok kezdetben kisebb erőkkel /12 000 fő és 75 ágyú/ megfigyelő és blokkírózó tevékenységet folytattak az erősítés megérkezéséig. Klapka tábornok felmérve a kínálkozó lehetőséget, több sikeres kitörést hajtott végre, melynek során Pozsonyig, illetve Győrig tört előre, jelentős zsákmánnyal visszatérve. Az egyesített osztrák és orosz csapatok döntő vereséget mértek a magyar főseregre, és az augusztus 13-i világosi fegyverletételt követően jelentős erőkkel Komárom ellen indultak. A körülzárt Komárom egy ideig még ellenállt a túlerőnek, de végül is 1849. szeptember 27-én Klapka György aláírta a vár átadását és a védők szabad elvonulását biztosító megállapodást.
A szabadságharc leverése után az osztrákok – a korábbi terveknek megfelelően – újból hozzákezdtek az erődrendszer kiépítéséhez, melyhez felhasználták az ostrom során szerzett tapasztalatokat is. A vár körülzárása egyértelműen bizonyította, hogy szükség van a Duna jobb partján olyan védművek megépítésére, amelyek meg tudják akadályozni, hogy az ellenség tüzérsége tűz alá tudja venni a bal parti erődöket, és folyamatosan biztosítani tudja a két part közötti összeköttetést.
Az 1850-ben elkezdődött építési munkálatok felölelték a komáromi erődegyüttes teljes vertikumát. A nagyarányú építkezés első, legnagyobb üteme 1871-ben befejeződött, a Monostori erőd elkészültével. Ezt követően 1871-77 között megépült az Igmándi erőd, ezzel a komáromi erődrendszer teljessé vált.
A komáromi erődrendszer létjogosultsága az elkövetkező években megkérdőjeleződött. A XIX. század végére felgyorsult a haditechnika – ezen belül a tüzérségi eszközök – fejlődése, mely megkövetelte volna az erődrendszer védőképességének felülvizsgálatát és a megváltozott körülményekhez igazodó átépítését. Erre azonban nem került sor.’
További információkat,az erőd honlapján találhatsz:
Jöjjön,ahogy én láttam:
Érdemes megnézni!
Köszönöm,hogy itt jártál!
A Facebook-on is megtalálsz:
https://www.facebook.com/pitypangfoto/
Februári fények Füreden.
Köszönöm,hogy benéztél hozzám!
A Fb.on is megtalálsz:
Az egyik kedvenc városom…és nem csak azért,mert fősulis éveimet töltöttem itt.
Bármikor szívesen visszamegyek.
Még júniusban volt szerencsénk koptatni kicsit a macskaköveket.
Egy kis bolyongás,Sopron utcáin.
Köszönöm,hogy benéztél hozzám!
Facebook:
Már sok fotón láttam…mégis meglepő érzés volt igazából ott lenni.
Annyira szürreális és egyben gyönyörű is ez a keszekusza,stégekkel övezett viziváros,ami a
Bokodi-hűtőtóra épült.
A hátterében magasló gyárkémény,pedig egy teljesen más világot vetít elénk,erős kontrasztot adva a kedves kis tavi vityillók sorának.
Szerencsére nem kellett sorban állni a fotózáshoz…
Épp elcsíptük a lemenő napot,ami egyre mesésebbé színezte a szinte mozdulatlan vizet.
Olyan hihetetlen volt az egész…
Ha Bokod felé vinne az utad,ne hagyd ki!
Köszönöm,hogy benéztél hozzám!
A Fb.-on is megtalálsz:
https://www.facebook.com/pitypangfoto/
Pont egy éve tettem meg,ezt a sétát Naszályon,a temetőig mentem.
Hasonló idő volt,mint mostanság…
eső utáni,nyálkás,párás,ködös…nem éppen szépnek mondott…
de én sok csodát láttam.
Fogadjátok szeretettel…
Köszönöm,hogy benéztél hozzám!
A facebook-on is megtalálsz:
https://www.facebook.com/pitypangfoto
Díjat kapni igazán jó érzés,nem is maga a díj,hanem az azzal járó elismerés,az,hogy van,aki értékeli a munkámat,látásmódomat.
Először hadd írjam le az egy évvel ezelőtti nyereményem történetét,aminek talán ez a blog is köszönheti megszületését.
2014-ben a MédiaMarkt és a Kisalföld újság,nyári fotópályázatot hirdetett,a fődíj egy tükörreflexes gép volt,ami nekem nagy vágyam volt,hisz eddig csak automata géppel próbálkoztam…tehát jelentkeztem.az esélytelenek teljes nyugalmával…hisz gondoltam a mai világban minden ‘le van zsírozva’…De engem ért a legnagyobb meglepetés…jött az email,hogy megnyertem!El sem hittem!Nagyon-nagyon örültem!Azóta is ezt a gépet használom,tanulom és még igencsak van mit!
A kép,aminek köszönhetem…
Lavórral a zöld tengeren
Térjünk vissza a jelenbe,az elmúlt napokban ketten is megtiszteltek egy igazán kedves díjjal…
Akiktől kaptam:
Free Spirit Life blog(melyben babás-mamás,diy,életmód stb.ötleteket találtok)
és
A napfény illata blog(már régóta nyomon követem,minden,ami egy családanyát érdekelhet,kedvesen,vidáman,pozitívan az életről) íróitól.
Nagyon köszönöm,igazán megtisztelő!
Amit tudni kell erről a vándor díjról:
-bloggerek adják egymásnak;
-a kezdeményezés Németországból indult, innen a neve is, jelentése: kellemes, értékes, legkedvesebb, legédesebb, szeretetreméltó;
Szabályok:
Következzen tíz olyan dolog rólam,ami nem köztudott…
Szerintem bármit leírhatnék,igazából senki sem ismer,sőt szerintem a legtöbben azt sem tudják ki írja,akarom mondani fotózza a Pitypang tartalmakat(jó persze,az ismerősök igen..)
-óvódapedagógusi /szociál és családpedagógusi végzettségem van,mindkettőt használtam/lom az elsőt aktívan is;
-sohasem tanultam fotózni;
-rövidlátó vagyok;
-van egy másik blogom is(REtikül és ami belefér),ami már másfél éves múltra tekint vissza;
-porcukorral eszem a bundás kenyeret(nyáron még meggyszószt is mellé);
-egy időben,’mániákusan’ mentettem a macikat(turkálókból)..és még most is néha elcsábulok;
-zokniban alszom;
-néha sálban is 🙂 ;
-ritkán,de képes vagyok NEM fotózni.
Jöjjenek a nekem feltett kérdések…
Reméljem nem bánjátok,hogy nem válaszolok mind,a 2X10 kérdésre.
Így azt találtam ki,azokra a kérdésekre válaszolok,válogatva…amelyikre van fotós feleletem 🙂 !
Lesz olyan,ahol nem tudtam egyértelműen válaszolni…
1.Pöttyös, vagy csíkos?
2.Fekete vagy fehér?
3.Magyarország vagy külföld?
4.Gyalog vagy autóval?
5.Tea vagy kávé?
6.Mi az a napi rutin ,amit sohasem hagynál ki?
7. Konfliktus kerülő vagy,vagy simán belemész egy hevesebb vitába?
8.Van úgy,hogy semmihez sincs kedved és begubózol a kis ‘menedékhelyedre’ egy üveg borral vagy egy tábla csokival a kezedben?
9.Korán vagy későn?
10.Színesen vagy fehéren?
10.+1.Egyedül vagy másokkal?
Most pedig,akiknek én adom tovább a díjat:
–DASH;mert egyedi,kreatív,különleges…
–maradAlakás;mert neki esik és megcsinálja…
–molnarniki;mert csoda világ…
–Az Asztalom;mert varázsol…
–Nem Mind Lom;mert menti,ami menthető…
–Kata utak;mert izgalmas.
Az én tíz kérdésem:
1.Új vagy régi?
2.Kávé vagy tea?
3.Meleg vagy hideg?
4.Édes vagy sós?
5.Sütés vagy főzés?
6.Részletek vagy az egész?
7.Egyszerű vagy díszes?
8.Színes vagy fekete-fehér?
9.Önfejű vagy irányítható?
10.Kispárnával vagy anélkül?
Köszönöm szépen!
A Facebook-on is megtalálsz:
https://www.facebook.com/pitypangfoto
Gyönyörű pici falu,a nyugalom szigete,mese világ,kis patakkal,gyönyörű házakkal.
Nézd meg,ha arra jársz!
Köszönöm,hogy benéztél hozzám!
A Facebook-on is megtalálsz:
Néhány sor szőlő,épp annyi,hogy ne fáradjon bele túlságosan az ember,mármint a szedésbe.
Apukámnak azonban,szinte az év minden hónapjában van vele feladata,nem kevés…mindig meghálálja,bő terméssel.
Köszönöm,hogy benéztél hozzám!
A Facebook-on is megtalálsz:
Néhány kép színesben is a naaaagy sós víz partjáról 🙂
Változatok a nagy kékségre..
Papi ,a pecás:
A csónakos pecás:
Átúúúúszooom:
Az ücsörgő:
Teraszos…
Homokvár építős(a profik):
Naturális:
Partos:
Strandos…
‘Kellékes’:
Giccsbe hajló(ezt a fajtát szeretem):
Esti(persze,hogy állvány nélkül)…
Köszönöm,hogy benéztél !
A Fb.on is megtalálsz:
Hoztam néhány képet a tengerpartról 🙂
Köszönöm,hogy benéztél hozzám!
A Fb.on is megtalálsz:
https://www.facebook.com/pitypangfoto
Szülinapomra kaptam…
A nagyobbik ‘kis’lányom vitt el minket erre a mesés napraforgóföldre…
‘Anya itt annyit fotózhatsz,amennyit akarsz!’
Hááát fotóztam…
néhány kép ezek közül 🙂 …
Köszönöm,hogy benéztél hozzám!
A Fb.on is megtalálsz:
Ismeritek Kicsi Vú-t?
Aki kulináris és gasztro dolgokért rajong,biztosan találkozott már a nevével.
Ha még nem több helyen is megtalálod Őt:
Nem régiben indította el Ötfűszer Főzőiskoláját,ahol már nekem is volt szerencsém betekintést nyerni a főző művészetbe és bátran ajánlhatom kezdőknek,haladóknak vagy egyszerűen csak főzni és enni szeretőknek.
Szóval kicsi Vú-t,azaz Vikit kísértem el a Wekerlei Kispiacra,ahol minden csütörtök délután kistermelői piac várja a vásárlókat.
Persze amellett,hogy bevásároltunk,néhány kép is született…
Köszönöm,hogy benéztél hozzám!
A fb.on is megtalálsz:
Szeretem a kis falunkat,mert bármerre is hagyjuk el a falu táblát valami csodát találhat az ember.
Szépség ügyben,azért biztosra mentem és becsöngettem Berniért.
Kitekertünk az utcánk végére és hát ez lett belőle 🙂 …
Köszönöm,hogy benéztél hozzám!
A Facebook-on is megtalálsz:
https://www.facebook.com/pitypangfoto
Kis falum szélén kirándultunk egyet.
Ha a gyerekeimet fotózom véletlenül sem említem meg,hogy fényképezkedni is fogunk
…sokat jövünk-megyünk,a gép az azért ott van,bekészítve:) …
Próbálom álcázni a fényképezés ‘hadműveletet’.
Viszek egy-két jópofa tárgyat,amit hoznak-visznek…ide-oda tesznek kötetlenül…és persze olyan helyre megyünk,ami érdekes,nem mindennapi.
Annál is inkább,mert nagyon nem szeretem a beállított felvételeket.
A következők sem ilyenek.
Hangulatok,a falu széléről…
…és fekete fehérben is,mert szeretem…
Biztos a Te falud/városod szélén is van egy varázslatos mező,keresd meg,mikor a nap lemenőben van 😉 !
Köszi,hogy benéztél!
A Facebook-on is megtalálsz:
